Ideje volt új éghajlatváltozási stratégiát alkotni
A klímaváltozás sokkal gyorsabban halad előre, mint tíz évvel ezelőtt, éppen ezért alapvető technológiai, anyaghasználati és energiahatékonysági fordulatra van szükség. A világ egy fejlődési fordulat, pályamódosítás előtt áll a klímaváltozás miatt, és nem mindegy, hogy mi magyarok magunk fejlesztünk ki új technológiákat, vagy másokét kell megvásárolnunk.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatója elsőként arról beszélt, hogy sok minden megváltozott azóta, hogy tíz éve elfogadták a Első Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát. Párizsban a világ összes országa megegyezett abban, hogy a felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartjuk. Sokkal többet tudunk a klímaváltozásról, így azt is, hogy felgyorsulóban van, és sokkal gyorsabban halad előre, mint tíz évvel ezelőtt.
Megváltozott a technológia is, és ami tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, az ma valóság: többek között az, hogy solartechnikával, napelemekkel olcsóbban lehet áramot előállítani, mint például a szén égetésével.
„A teljesen új helyzetben ideje volt új nemzeti stratégiát készíteni, és Magyarországnak hosszú távon kell előre tekintenie, hogy hol akarja látni magát egy nemzetközi versenyben.”
Kőrösi Csaba szerint érthető és logikus, hogy a pártok szeretnék megkülönböztetni magukat a többiektől, de van néhány dolog, ami objektív fizikai törvények, természeti törvények alapján működik, és
„nem lehet a pártközi dimenzióban értelmezni például a globális átlaghőmérséklet növekedését, a hőhullámok gyakoribbá válását, vagy a hirtelen áradások bekövetkeztét, illetve az elsivatagosodást.”
Erről van nemzeti konszenzus, hisz a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 83 százaléka különösen nagy problémának tartja a klímaváltozást, és alig van olyan kérdés Magyarországon, ami hasonlóan nagy egyetértésre támaszkodna.
„Az ember okozta klímaváltozást nem azzal fogjuk tudni megállítani, hogy egy kicsit többet használunk ebből, kicsit kevesebbet abból, hanem alapvető technológiai, anyaghasználati, energiahatékonysági fordulatra van szükség. Most úgy működik a gazdaságunk, hogy termeld ki, gyártsd le, használd, dobd el, minél gyorsabban. Ennek az elején van a természeti erőforrások nagyon nagy tömege, amit bekapcsolunk a gazdaságba, és a végén van egy egyre növekvő mennyiségű hulladék. Ha ennek az anyagforgalmi hurkát össze tudom kapcsolni, hogy az egyik ágazatnak a végterméke vagy mellékterméke a másik ágazatnak a bejárata lesz, akkor sokkal kisebb lesz az a természeti erőforrás, amit be kell vonnom a gazdaságba, és sokkal nagyobb lesz az az érték, amit ez a körforgás elő tud állítani” – mutatott rá a szakértő.
Példaként hozta fel, hogy irdatlan mennyiségben dobunk ki mobiltelefonokat.
„A mobiltelefonokban nagyon sok arany, ezüst és ritka földfém van. Ha adott mennyiségű aranyat szeretnénk előállítani a kőzetekből, akkor 1 tonnából – egy jó érc esetében – 2 grammot lehet előállítani, míg 1 tonna mobiltelefon újrahasznosításából ennek a százötvenszeresét. Egyes országokban már megvan erre a technológia.”
A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán Kőrösi Csaba elmondta: hajlamosak vagyunk arra, hogy úgy gondolkodjunk: „én csak egy kicsi pont vagyok, mi az amit én csinálok a nagyhoz képest?”
„7,6 milliárdnyian vagyunk a Földön – pontosan annyian, amennyien előidéztük a Föld erőforrásainak a túlhasználatát. Ezt nem fogjuk tudni kevesebben megoldani, mint 7,6 milliárdnyian.”
Ez a szám évenként 130 millióval megy fölfelé, 2050-re közel tízmilliárdnyian leszünk. Tízmilliárd emberre nincs elég föld, hogy a lineáris gazdasági modellt működtetni tudja.
A világ egy fejlődési fordulat, pályamódosítás előtt áll. Nem mindegy, hogy magunk fejlesztünk-e ki olyan technológiákat, termékeket, amire a világnak szüksége lesz, vagy a leszakadók között kullogunk, és meg kell vegyük mások technológiáját.
„Nagyon-nagyon különböző ez a két szerep. Sokkal nagyobb különbség fog támadni 15-20 éven belül, mint amilyen különbség ma van az országok között. Magyarországnak nagyon nem mindegy, hogy hogyan fog kijönni ebből a történetből” – jelentette ki Kőrösi Csaba.
A cikk ide kattintva olvasható.
