top of page

Állattartás kulturáltan. Hogyan is másképp? 1. rész

Együttműködő partnereink sora bővült a Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesülettel. Büszkén mutatjuk be őket, a faültetési programunk újabb támogatóit.

Az egyesület tevékenységéről beszélgetünk Korner Zsuzsannával, az egyesület elnökével. Annyi érdekes téma merült fel a beszélgetés során, hogy két részletben tesszük közzé.

Ismerjétek meg ti is példamutató tevékenységüket!

Kedves Zsuzsa! Mióta végzed az állatmentő tevékenységet? Miért kezdted el?

2011 őszén kapcsolódtam a Facebook közösségi oldalhoz és nagyon sok szomorúságot láttam az állatokkal kapcsolatban. Azt tapasztaltam, hogy a magyarországi állatvédelem helyzete nem mondható rózsásnak. 2012. március 31-én szerveztem Pécsett egy demonstrációt a kulturált állattartás jegyében. A felvonulást figyelemfelkeltőnek szántam, ami azóta már hagyománnyá vált. Minden év március utolsó szombatján (lehetőség szerint) megrendezzük és a Barbakán kertben a „kisfánk”-nál (2012-ben ültettük) gyertyát gyújtunk a megkínzott, elpusztult állatok emlékére.

A Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesület létrehozója vagy. Eddig milyen jelentősebb megmozdulásaitok, rendezvényeitek voltak?

2013-ban hoztuk létre az Egyesületet. Előtte Civil Társaságként működtünk. Úgy gondolom, hogy dinamikusan fejlődő egyesület vagyunk, nagyon sok mindent csináltunk.

Induláskor bechippeltettünk 134 kutyát a rászoruló gazdiknak ingyen, kihelyeztünk kettő beszélő kutyapiszok gyűjtőt, vezettünk állatbarát klubbot, szerveztünk rendezvényeket gyerekeknek, negyedik éve fő programunknak tekintjük a kóbor cicák ivartalanítását, gyűjtöttünk vakvezető kutya képzésére, támogattuk a Dóri Házat, báloztunk egy kerekes székes pécsi lányért és a Megyei Kórházért, segítettünk egy tüdő transzplantáción átesett embertársunkon...nehéz lenne mindent felsorolni, úgy gondolom, hogy tesszük a dolgunkat!

Ez valóban tiszteletreméltó felsorolás! Milyen támogatást kaptok a tevékenységetekhez?

Hát, sajnos leginkább csak a jószívű, állatszerető emberekre számíthatunk, akik adomány (természetbeni és anyagi) formájában támogatják a munkánkat. Nyertünk már önkormányzati pályázatot, amiből felállítottunk két „beszélő” kutyapiszok gyűjtőt, ivartalaníttattunk kóbor cicákat. Kaptunk 100.000 Ft támogatást az Országos Állatmentő Alapítványtól a kóbor cicák ivartalanítására. Volt, hogy kaptunk támogatást önkormányzati képviselők költségkeretéből az ivartalanításra. Nyilván, minden forintnak örülünk, de ezek az összegek olyan elenyészőek a költségeinkhez képest, hogy a sokszorosára lenne szükség, hogy hatékonyan végezhessük a munkánkat. Éppen ezért helyeztünk el adománygyűjtőket, jótékonysági bálokat szervezünk (évente négyet). Az ezekből befolyt pénzt a kóbor állatokra fordítjuk (gyógykezelés, ivartalanítás).

Miért van szükség arra, hogy kóbor állatokkal szervezett keretek között foglalkozzunk? A kóbor állatok milyen problémákat okozhatnak a városlakók életében?

Külön kell választani a kóbor kutya és kóbor macska kérdést! A kutya, mint az ember legjobb barátja, nem képes az ember gondoskodása nélkül élni. A macskáknál más a helyzet, „jól el vannak” az utcán - persze nem ez az ideális állapot! Ami mind a két állatcsoportnál közös, hogy meg kell akadályozni a felesleges szaporulatot, mert nem az égből pottyannak a kóborok, hanem az ember felelőssége - felelőtlensége! A kóbor állatokat, elsősorban a macskákat sokan etetik a városban, ami persze sokaknak nem tetszik. Itt jegyezném meg, hogy csupa jó szándék vezérli a macskaetetőket, amivel sokkal több kárt okoznak a bársonytalpúaknak, mint a macskákat nem szeretők. Az állat ösztönéből fakadóan két dologra koncentrál: a táplálékszerzésre és a szaporodásra. Ha a kaját tálcán kínáljuk, minden energiáját a szaporodásra fordítja, növelve a kóborok számát, akik javarészt halálra születnek! A piciket tizedeli a betegség, veszélyt jelentenek számukra az állatok és emberek egyaránt, kevesen érik meg a felnőtt kort, persze ők szaporodnak tovább. Ezért „bűn” etetni pl. ivaros macskát. Ma etetek egyet, aztán jön még négy és hamarosan már tízen lesznek, akiknek az ellátása sokkal többe kerül, mint az első ivartalanítása. A másik probléma, ami az emberek közötti ellentétet kiváltja, a hogyan etetés. Sokan sajnos úgy etetnek, hogy a sok maradék ott bűzlik a lépcsőházak közelében, ami valóban nem egy esztétikus látvány. Lehet ezt kulturáltan is csinálni. Szerencsére egyre többen úgy csinálják, hogy csak annyit adnak enni, amit az állat megeszik, nincs romlott, gusztustalan ételmaradék. Ha kevesebb kóbor állat lenne az utcákon, akkor az állatvédelemnek lenne lehetősége, pénze a rendszeres féregtelenítésre, oltásra. Ez jelenleg csak utópia...

Miért az ivartalanítást tartod a legfontosabb megelőző tevékenységnek?

Mert ez az egyetlen módja a kóbor állatok számának csökkentésére, illetve a növekedés megállítására.

A kóbor állatok közterületi etetését nem javasoljátok, inkább a befogadásukat támogatjátok. Miért?

Lehet etetni a kóbor állatokat (itt elsősorban a cicákra gondolok), de először ivartalaníttatni kellene, hogy ne szaporodhassanak ellenőrizetlenül. Sajnos nagyon sok „gazdás” macsek sincs ivartalanítva és kinti-benti cicaként „gyártják” a szaporulatot, növelve ezzel a kóborok számát.

Milyen egészségügyi vizsgálatokat végeznek el a kóbor állatokon?

Mi elsősorban azért fogjuk be a kóbor cicákat, hogy túl legyenek az ivartalanításon. Előtte egy átfogó orvosi vizsgálaton esnek át. Csak egészséges cicát lehet műteni. Ilyenkor megtörténik a fülek rendbetétele, ha szükséges, valamint a belső és külső féregtelenítés. Ivartalanítás utáni lábadoztatást követően (ha nem találunk nekik gazdát) visszakerülnek a korábbi élőhelyükre. Mivel ezeknek a cicáknak már nevük, „arcuk” van, így nyomon követjük további sorsukat, rendszeresen féregtelenítjük őket, ha betegek lesznek, orvosi kezelést kapnak.

Befogadásuk esetén mire kell figyelnie a gazdának?

Elsődlegesen arra, hogy felelős gazdik legyenek. Ne pillanatnyi fellángolás, vagy a gyerek óhaja miatt fogadjanak be állatot, mert ez hosszú távú felelősséggel jár. Nem lehet megunni, a sarokba dobni. Élete végéig gondoskodni kell róla, ami nem kevés időt, energiát és pénzt jelent a gazdinak.

A nyári kánikulában hogyan tudjuk elviselhetőbbé tenni az állatok számára is a hőséget?

Elsődlegesen friss víz, árnyék biztosítása fontos. Semmilyen állatot ne hagyjanak a legrövidebb ideig sem a bezárt autóban! (folytatjuk)


Kiemelt hírek
Hírek
Archívum
Keresés címkék alapján
Kövess minket
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

© 2016 minden jog fenttartva készítette: kovetkezolepes.hu

NAIH Nyilvántarási szám: NAIH-105458/2016

1./ AZ EGYESÜLET NEVE:
TreeMission Klíma- és Környezetvédő Innovációs Egyesület (továbbiakban: Egyesület)


2./ AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE:
7677 Orfű, Széchenyi tér 1.

3./ ADÓSZÁM:

18512403-1-02

  • Facebook - Grey Circle
  • Instagram - Grey Circle
  • LinkedIn - Grey Circle
  • Google+ - Grey Circle
bottom of page